A csillagok évezredek óta bűvöletbe ejtik az emberiséget: számos mitológiai történet, mese, legenda kapcsolódik hozzájuk, elég csak az állatövi csillagképek görög elnevezéseire vagy a hun legendák Csillagösvényére gondolnunk.

Felnézett az ember az éjszakai égboltra, és apró fénypontok milliárdjai ragyogtak rá: ez a mesés látvány mindig is elbűvölt bennünket, később pedig arra is rájöttünk, hogy a csillagok segítségével tájékozódni is lehet. Az optika fejlődésével az üvegből csiszolt lencsék új dimenziókat nyitottak látásunk előtt: mindent közelebb hoztak hozzánk, így a csillagokat is.

A 16-17. században már elkészültek az első távcsövek, amelyekkel elsőként bizonyítottan Galileo Galilei fürkészte a csillagokat és írta le megfigyeléseit. Nem elégedett meg a kisebb nagyítást lehetővé tévő korabeli távcsövekkel, hanem megépítette a saját teleszkópját, amely már hatvanszoros nagyítást ért el. Ezzel fedezte fel a Jupiter négy holdját, a Vénusz fázisváltozásait és a Hold hegyeit.

Persze a csillagászat fejlődésének kezdetén egy-egy teleszkóp ritkaságnak számított: az emberek továbbra is szabad szemmel bámulták a távoli égitesteket, amelyekről még akkoriban csak a tudósoknak voltak pontosabb fogalmaik. A nép továbbra is egy mesés, távoli és idegen világot álmodott a csillagok közé.

Régen, a mesterséges fényforrások kora előtt az emberek gyakorlatilag tiszta időben bárhol megfigyelhették a csillagos eget. Nagyon sok mese, népdal őrzi vonzódásunkat a csillagok iránt. A népnyelv valamennyi égitest szinonimájaként használta a csillag szót (jó példa erre a szabad szemmel is megfigyelhető Vénusz bolygó, amelyet Esthajnalcsillagnak neveznek). A meteorokat, aszteroidákat pedig hullócsillagnak nevezzük még ma is, pedig már jól tudjuk, hogy nem csillagokról van szó, hanem űrben keringő kisebb kövekről, amelyek a Föld légkörébe kerülve és lefele zuhanva a nagy sebesség miatti súrlódástól felizzanak.

A csillagok valójában olyan égitestek, amelyek nukleáris energiát termelnek, így saját fénnyel rendelkeznek, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk (napjuk) fényét verik vissza. Mivel manapság a legtöbb lakott településen, immár nagyobb falvakban és a kisvárosokban is nagy mértékű a fényszennyezés, azaz a mesterséges fények okozta visszaverődés, amely elhomályosítja előttünk a tiszta égboltot, a legjobb csillagnéző helyek a lakott településektől távol, a természetben találhatóak meg.

Nézzük, melyek lehetnek a legjobb csillagnéző helyek Erdélyben! Amatőr csillagászok szerint a Radnai-havasok fennsíkjairól lehet a legjobban megfigyelni az égboltot, de jó helyszín az Erdélyi-szigethegység, Verespatak környéke is, vagy a Máramarosi-havasok. Mindenképp érdemes egy hegycsúcsot, kilátót vagy legalább dombot választani, ahová sátorral érkezünk, felkészülve az éjszakai csillagnézésre. Előtte mindenképp nézzük meg a várható időjárást, mert főleg a hegyekben a levegő gyakran párás, ködös, és emiatt elmaradhat a várva várt csillagnézés!

Kovászna megyében is számos remek csillagnéző helyszín akad. Érdemes például a megye legmagasabban fekvő települését, Kommandót választani bázisul. Kovászna várostól 13 km-re délkeletre, Kézdivásárhelytől 32 km-re, a Háromszéki-havasokban fekszik, egy magas fennsíkon, 1017 m-es tengerszint feletti magasságban. Mivel egy pici faluról van szó, már akár egy kertből is felejthetetlen látványt nyújt a csillagos nyári égbolt! Másik tippünk a Kézdivásárhelytől 11 km-re északkeletre fekvő kis falu, Kézdialmás határában lévő 800 méteres kopasz hegycsúcs, az Avas-tető. A faluból gyalog is könnyedén megközelíthető, a turista kényelmét kis fedett pihenőhelyek szolgálják.

Ha csillagnézést tervezünk nyáron Erdélyben, ne egyedül, hanem nagyobb társasággal menjünk. Lehetőleg legyen nálunk egy erősebb fényű zseblámpa, innivaló, egy pokróc, és nem árt, ha medveriasztó sprayt és/vagy ultrahangos riasztót is viszünk juhászkutyák vagy vadállatok elriasztása céljából. A kullancs és szúnyog elleni sprayt se hagyjuk otthon. Ennivalót inkább ne tartsunk magunknál, vagy ha van, azt hagyjuk a gépkocsiban jól záródó műanyag zacskóban! Kerüljük a bokros helyeket, inkább egy, az Avas-tetőhöz hasonlóan kopárabb részen állítsuk fel a csillagnéző bázist. Kisebb távcsővel vagy kukkerral a Hold megfigyelése is nagy élmény lehet, de szabad szemmel belefeledkezni a csillagos égboltba semmivel sem összehasonlítható.

Nézz körül és lásd meg a hasonló csodákat! Ha pedig ez nehezedre esik, a hiba lehet, hogy a látásjavító készülékben van. A Lénárt Optika kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és kovásznai boltjaiban lehetőséged nyílik a kirándulás közben eltört szemüveg, elveszített kontaktlencse pótlására, hogy valóban felhőtlenül élvezhesd a kirándulást!

The post A legjobb csillagnéző helyek Erdélyben appeared first on Lénárt Optika.

The post Sokszínű falvak: vidéki kúriák Erdélyben, amit látnod kell appeared first on Lénárt Optika.

The post 10 dal, ami felnyitja a szemed egy erdélyi roadtripen appeared first on Lénárt Optika.

Másképpen, de szintén különleges látványt nyújt a Hargita megyében, a Hagymás-hegységben található Gyilkos-tó, amely 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó, patakmedret eltorlaszoló omlás következtében. A rozsdás vörös víztükörből fatörzsek csonkjai meredeznek, az egykori elöntött erdő maradványaként.

A Bukura-tó nehezebben megközelíthető, hiszen Hunyad megyében, a Retyezát-hegységben található. Románia legnagyobb gleccsertaváról van szó, amelynek tengerszint feletti magassága 2040 méter. Területe 8,9 hektár, átlagos mélysége 15,5 méter, de ez elérheti a 22,5 métert is. Hihetetlenül kék, nyáron is jéghideg vize a hegycsúcsok ölelésében lélegzetelállító látvány. A Retyezát Nemzeti Parkban egyébként még több kisebb gleccsertó is található.

Ugyancsak különleges értéket képvisel a szovátai Medve-tó is, amely a világ legnagyobb heliotermikus tava. Erdély Holt-tengerének is nevezik, hiszen sótartalma a felszínen 100 g/l, mélyebben 220-300 g/l. Vize a helioterm (hőtározó) jelenség következtében akár 35°C-ra is felmelegszik. A Medve-tó különleges összetételű sós vize és a tóparton található iszap számos betegség gyógyítására alkalmas, ezért minden évben turisták tízezrei látogatnak el Szovátára, hogy megmártózhassanak benne.

+1 Kovászna megye egyik legnagyobb tava a mesterséges Rétyi-tó. A 23 hektár területű tó Réty falu közelében található. A falu Sepsiszentgyörgytől 12 km-re délkeletre, a Feketeügy jobb oldali teraszán fekszik, a 13E országút mentén. A Rétyi-tó kedvelt horgász- és fürdőhely, a partján hotel, étterem, hétvégi házak is megtalálhatóak. A mesterségesen duzzasztott Feketeügyből alakult ki a Kovászna-patak torkolatánál. Partján emlékerdő található, amelyet a millenium évében ültettek; határában pedig meglátogatható a híres Rétyi Nyír, amelyet Orbán Balázs Háromszék Szaharájának nevezett. A homokdűnéiről híres természetvédelmi területen számos ritka növényfaj, pici tavacskák, gazdag állatvilág csodálható meg. Ha Sepsiszentgyörgy vagy Kézdivásárhely környékén jársz, ne hagyd ki a látnivalók közül!

The post 5 páratlan szépségű tó Erdélyben, amit egyszer az életben látnod kell appeared first on Lénárt Optika.

Incze László Céhtörténeti Múzeum, Kézdivásárhely

A múzeum fő célja, ahogy a neve is mutatja, a helyi kézművesség bemutatása. A kézművesek céhekbe tömörültek, amely nemcsak gazdasági, hanem identitásképző erejű szövetséget jelentett. A céhtörténeti kiállítás szobái tele vannak címerekkel, zászlókkal, büszkén őrzött kiváltságlevelekkel, céhládákkal, és természetesen az adott mesterségre jellemző szerszámokkal, alapanyagokkal, valamint pontos leírásokkal arról, hogyan használták ezeket.

Háromszéken erősen él az 1848-49-es szabadságharc emléke, ennek megfelelően ebben a múzeumban is találunk számos ehhez kapcsolódó tárlatot, műtárgyat. Gábor Áron a közeli Bereckből származik, nevét a városban szakközépiskola is viseli, és nyilván a kézdivásárhelyi múzeumban is méltó emléket állítottak az ágyúöntőnek, valamint társának, Turóczi Mózes rézművesnek, aki a város szülötte volt. Gábor Áron útmutatása alapján az ő műhelyében készült mintegy 70 ágyú a székely önvédelmi harchoz.

A kézdivásárhelyi múzeum egyik legnépszerűbb állandó tárlata a babaméretű népviseleti gyűjtemény: a Zsuzsi és Andris babák az erdélyi hagyományos tájegységek viseleteit mutatják be. A múzeum az udvartereiről híres város főterén, az egykori Tanácsházban működik. Alapítója és egykori igazgatója, Incze László történelemtanár nevét 2012-ben vette fel.

A legszemrevalóbb: Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy

Kovászna megyében található Székelyföld legrégebbi múzeuma, a Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön, amelyet 1875-ben alapítottak. Impozáns, jellegzetes épületét Kós Károly tervezte, és már önmagában egy műalkotás. A 110 éves épület egyébként teljeskörű felújítás alatt áll, várhatóan 2023 őszén nyílik meg ismét a látogatók előtt, az intézmény programjai addig is a belváros legpatinásabb épületében, a Lábasházban kapnak helyet.

Bár a gazdag gyűjtemény legértékesebb része – 14. századi oklevelek, címeres levelek, a széki és egyházi levéltárak régi anyaga, kódexek, könyvritkaságok, régi nyomtatványok, irodalomtörténeti relikviák – a második világháborúval kapcsolatos eseményekben megsemmisültek, még számos értékes műtárgyuk maradt fenn, az egyik legértékesebb az Apor-kódex. A múzeum ad helyet az 1848-49-es szabadságharc hőse, Gábor Áron által öntött utolsó ágyúnak is. Ősszel egyébként egy Gábor Áron-kiállítással nyitják újra a múzeum főépületét.

Haszmann Pál Múzeum, Csernáton

A csernátoni falumúzeumot is alapítójáról, Haszmann Pálról nevezték el. A múzeum a Damokos Gyula-féle kúriában és annak parkjában kapott helyet. A kertjébe „áttelepített” jellegzetes, régi házak, székelykapuk, vízimalom, a népi építészeti örökség egy-egy jellegzetes típusa adja a skanzen jelleget. A házakat korabeli bútorzattal, tárgyi emlékanyaggal, eszközökkel rendezték be. A múzeumkertben kopjafák, keresztek, sírkövek, faragott és feliratos mennyezettartó gerendák, kőemlékek is megtekinthetők.

Ami viszont teljesen egyedivé teszi ezt a kis múzeumot, az a régi mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítás, amely Háromszék gazdálkodásának múltját, tárgyi és szellemi anyagát hivatott bemutatni. Korabeli gőzgépeket, cséplőgarnitúrákat, traktorokat, motorikus erőgépeket, talajművelő gépeket, valamint jó néhány egyedi mezőgazdasági szerszámot csodálhatunk meg, és évente egyszer, a Csernátoni Burrogtató nevű, általában ősz elején szervezett eseményen ezek a régi gépek avatott technikusoknak köszönhetően életre is kelnek!

A múzeumban egyébként rendszeresen tartanak képzéseket, táborokat, népfőiskola is működik itt, ahol fafaragást, bútorfestést lehet tanulni. Bármikor arra járhatsz, avatott szemek tesznek képbe a látottak kapcsán! A múzeum vezetését továbbra is missziójának tekintő, kiterjedt Haszmann család szívesen vezeti körbe a látogatót, és ad információkat egy-egy tárgy, kiállítás, emlék történetét felelevenítve.

The post Szemrevaló múzeumok Erdélyben, amit meg kell nézni appeared first on Lénárt Optika.

Kastélyokról először gyermekként, meséskönyvekben látunk képeket. Egy mesebeli kastély színes és varázslatos: királykisasszonyok és királyfik találkoznak és esnek szerelembe egymással fényes termekben, királynők és királyok rendeznek pompás lakomákat, lovagok és udvarhölgyek táncolnak márványköves padlóján, és táltos paripák ropogtatják a zabot az aranyistállóban. Az igazi kastélyok tömör, masszív, tekintélyes falain végigsimítva tenyerünket ezek a gyerekkori mesék kelnek új életre. Nincs annál romantikusabb, mint szerelmünkkel felfedezni néhány építészeti gyöngyszemet, és közösen szőni tovább az egymásratalálás történeteit!

Erdélyben számos páratlan szépségű kastély maradt fenn. Mindegyik egyedi, akárcsak a Yuniku szemüveged! A Lénárt Optika Erdélyt népszerűsítő blogján most arra adunk tippeket, hogy Kovászna megyében és környékén melyek azok a kastélyok, amelyeket mindenképp látnod kell a pároddal, ha a térségben jársz.

A zabolai Mikes-kastély

Zabola Kézdivásárhelytől 14 km-re, Kovászna városától kb. 5 km-re, Sepsiszentgyörgytől kb. 40 km-re fekszik. Legkönnyebben autóval közelíthető meg Sepsiszentgyörgyről Kovászna fele haladva a 13E megyei úton. A zabolai Mikes-kastély talán a legromantikusabb háromszéki kastélynak is nevezhető, hiszen a fennmaradt épületegyüttest szépen felújították, óriási, gyönyörű parkja rendszeresen ad otthont közösségi eseményeknek, és a birtok nemcsak szálláshelyként működik, hanem hatalmas és fényűző esküvőket is szoktak tartani itt. A kastély előzetes bejelentkezéssel megtekinthető.

A 19. században az egykori reneszánsz udvarházat merészen átalakították, így kapta a kastély mai, monumentális képét: manzárdszinttel toldották meg, és a tetőtérben új lakószobákat alakítottak ki. Az oromfalon Mikes Benedek és felesége, Sophia Moser kettős címerét helyezték el. Beüvegezett tornácának négyszögű, faragott pilléreit felkúszó indák díszítik, és az eredeti berendezésből fennmaradt egy, a német reneszánsz formavilágát követő cserépkályha is. A legpompásabb termekben stukkók tagolják a boltmezőket, és előkerültek értékes, 18. századi festésmaradványok is.

A kastélyt 1949-ben államosították, a családot kilakoltatták; az épületben az állami mezőgazdasági vállalat székhelye, a szakszervezeti szövetség nyaralója, árvaház, iskola, szanatórium és elmegyógyintézet is működött az évek során. A Mikes család 2005-ben perelte vissza a kastélyt, amelyet a parkkal együtt felújítottak, és egyes épületeket szállodaként működtetnek.

Az árkosi Szentkereszty-kastély

Árkos Sepsiszentgyörgytől 6 km-re fekszik Sepsikőröspatak irányában, a 121B megyei út mentén. A falu legimpozánsabb épülete, a Szentkereszty-kastély a település alsó végében helyezkedik el. A 19. század végén épült, újbarokk stílusban, a helyén egykor a Benkő család udvarháza állt. Több mint kilenc hektáros angolpark veszi körül, tekintélyes méretű tóval, amelynek közepén kis szigetet alakítottak ki. Utolsó tulajdonosa Szentkereszty Béla báró volt, Háromszék vármegye főispánja. Halála után a kastélyt államosították, működött benne gyermekotthon, iskola és termelőszövetkezet is. 1982-től a Román Kommunista Párt tulajdonába került, és az épületet átalakították Nicolae Ceaușescu államfő számára, elnöki lakosztálynak. A rendszerváltás után a Művelődési Minisztérium vette át az épületet, és a közelmúltig művelődési központ működött benne.

Hosszas pereskedés után a kastély az egykori tulajdonos örököseinek, a Jankovich-Bésán testvéreknek a tulajdonába került. Mivel jó állapotban maradt fenn ugyan, de felújításra szorul, nem látogatható, csak tematikus kulturális rendezvények alkalmából (nyáron például fesztivált is tartottak itt). De kívülről megnézhetitek, romantikus fasor vezet a kapujához, és ha már Árkoson sétáltok, a faluközpontban lévő 13. századi vártemplomot is látogassátok meg.

A falu szélén a patak mellett egy vár nyomai is látszanak. Azt mesélik, három vár állt itt: a Macskavár, a Kisasszonyvár és a Kovácsvár… Ahogy visszafele tartotok Sepsiszentgyörgyre, továbbszőhetitek a látottak alapján ezek meséjét is!

A miklósvári Kálnoky-kastély

Miklósvár Sepsiszentgyörgy felől közelíthető meg a 103E, majd 131-es megyei úton Barót irányában. A Kálnoky kastély a 17. században reneszánsz stílusban épült, a 18. század végén és a 19. század elején klasszicistává építették, és a 20. század elején kapta meg a mostani formáját. Múzeumként működő, impozáns épület, amely meghatározott program szerint látogatható; belső díszítése az erdélyi késő reneszánsz művészet remeke.

Az utolsó örökösöktől 1939-ben a kastélyt Eugen Savu, a Goga-kormány akkori pénzügyminisztere vásárolta meg, majd az államosításkor elveszítette azt. Az 1990-es évek végén a leszármazottak tulajdonába került épületet a Kálnoky család gondviselésének köszönhetően kezdték felújítani. Pincéjében romantikus hangulatú kávézó-borozó működik. A kastély közelében Kálnoky gróf vendégházaiban szálláshely is foglalható.

Az olaszteleki Daniel-kastély

Olasztelek Sepsiszentgyörgytől 50 km-re, Brassótól kb. 60 km-re, Baróttól 4 km-re található. Az olaszteleki Daniel-kastély a későreneszánsz szellemében épült, a XIX. század folyamán klasszicista szárnnyal bővült. Az épületen több értékes későreneszánsz kőfaragvány lelhető fel. A kastély északnyugati végében található pince és a felette levő helyiségek a legrégebbiek; az épület homlokzatán egy kőcímer látható a Daniel-család címerével, a nyakán bal felőlről átnyilazott hattyúval.

A műemlék épület 2016 óta kastélyszállóként működik, romantikus belső terekkel és szobákkal, masszív fa bútorzattal, a hely szelleméhez illő dizájnelemekkel, pincéjében pedig wellness-központ található a szállóvendégek részére.

A bodolai Béldi-kastély

Brassó és Sepsiszentgyörgy között, a Barcaság és Háromszék határán lévő Bodola község nevezetes épületei között tartják számon a Béldi család kastélyait. Az ősfenyvesekkel körülvett első, barokk stílusú kastélyt Béldi László építtette 1731-ben. Ezt ajánljuk megtekintésre, hiszen ez a kastély azért is érdekes, mert köztulajdonban van, a bodolai polgármesteri hivatal székhelyeként működik.

Látnivalónak sem utolsó, eredetileg barokk és klasszicista stílusban épült; szép, szimmetrikus épület, nagy, emeletes központi tömbjéhez mindkét oldalról földszintes épületrészek csatlakoznak. A hat oszlopon nyugvó emeleti, nyitott erkélyt hat kis pillér és a közöttük lévő kovácsoltvas mellvéd zárja le. Az erkélyre két díszes, félköríves ablak és egy ajtó nyílik. A bodolai fiatal párok ebben a kastélyban mondhatják ki a boldogító igent…

Nézz körül és lásd meg a hasonló csodákat! Ha pedig ez nehezedre esik, a hiba lehet, hogy a látásjavító készülékben van. A Lénárt Optika kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és kovásznai boltjaiban lehetőséged nyílik a kirándulás közben eltört szemüveg, elveszített kontaktlencse pótlására vagy szuperdivatos napszemüveg beszerzésére, hogy valóban felhőtlenül élvezhesd a pároddal a kikapcsolódást! Várunk szeretettel!

The post Öt páratlan szépségű kastély Erdélyben, amit látnod kell a pároddal appeared first on Lénárt Optika.

Nézzünk hát körül a közvetlen vagy kicsit távolabbi szomszédságunkban, a megyében, a régióban, hiszen biztosan rengeteg olyan látnivaló akad, amit csak felületesen vagy egyáltalán nem ismerünk! Ezzel a mottóval indul a Lénárt Optika Erdélyt népszerűsítő blogja, és arra hívunk titeket, tartsatok velünk.

Erdélyben számos különleges természeti csoda, építészeti remekmű, műalkotás, kikapcsolódásra, feltöltődésre, szórakozásra alkalmas hely található. Szemügyre vesszük ezeket, és bemutatjuk a – szerintünk – legizgalmasabbakat.

Bár a látás szakértőiként mi aztán igazán tudhatnánk, mit érdemes nézni Erdélyből, jellegéből adódóan minden hasonló összeállítás, tipp, bakancslista csakis szubjektív lehet. Várjuk tehát a ti kedvenc úticéljaitokat, felejthetetlen látnivalóitokat is, több szem többet lát alapon!

Valóban, mindenkinek más az ízlése, preferenciái, más-más szemszögből nézi a dolgokat, ettől szép és sokszínű nemcsak Erdély, hanem a világ. Nem nézhetjük soha más szemüvegén keresztül (legföljebb megpróbálhatjuk elképzelni, hogy ő hogyan látja), hiszen mint mindenfajta érzékelés, a látás is szubjektív: az, ahogyan az agyunk feldolgozza a fizikai jeleket, például a vizuális információkat, ugyan (többé-kevésbé) hasonló módon történik mindannyiunkban, de a komplex kognitív folyamatok, hogy milyen reprezentációkat hozunk létre a látott, érzékelt dolgokról, és hogyan épül fel bennünk ezekből egy belső világ-látás, teljesen egyediek.

Ezért is fontos, ha már a látásunkról, és szemünkről, a legfontosabb érzékszervünkről van szó, hogy megteremtsük a feltételeket legoptimálisabb működéséhez. A látásjavító eszközök, szemüvegek, kontaktlencsék sokunk számára nélkülözhetetlenek a zavartalan, s lehető legkevésbé torzított látás és tapasztalás eléréséhez. Ezek nyilván bizonyos mértékig minden esetben személyre szabottak kell legyenek, ám eddig, a hagyományos optikában, ennek a személyre szabásnak megvoltak a maga korlátai.

Néhány éve azonban a 3D-nyomtatás egyre hozzáférhetőbbé válásával az optikában is forradalom történt. 2016-ban a Hoya Vision Care gyártó bemutatta Párizsban a Yunikut, a világ első 3D-s tervezésű és -nyomtatású, tökéletesen személyre szabott szemüvegét. Minden egyes Yuniku szemüveg valóban egyedi, mint ahogyan a neve is mutatja (japánul a „yuniku”: egyedi), ugyanis teljes mértékben az arcformánkhoz, látómezőnkhöz, vizuális igényeinkhez igazodva, egyénileg kerül megtervezésre és legyártásra.

És azt tudtad, hogy Erdély is egyedi, mint Yuniku szemüveged? Nézz körül, és lásd meg a csodákat!

The post Nézz körül, és láss: fókuszban Erdély látnivalói appeared first on Lénárt Optika.