Háromszéket a kúriák földjének is nevezik, nem véletlenül: több mint 160 kúria és kisebb méretű kastély található a térségben. A legrégebbiek az 1600-as években épültek.
Miután már bemutattuk a fontosabb térségbeli kastélyokat, most kisebb „testvéreiket”, a kúriákat vesszük szemügyre.
A kúria kisnemesi udvarház, amely egyfajta átmenetet képez a főúri kastélyok és a népi építészet házai között. Egyes kúriák az évszázadok során jelentős átépítési fázisokon mentek keresztül, és számos olyan épület is van közöttük, amely a 20. századi igényekre szabás folyamatában többé-kevésbé elveszítette hagyományos stílusjegyeit. Sajnos a 20. században nagyon sok kúria megsemmisült a térségben.
„A latin eredetű kúria szó eredetileg a nemesi bensőség, telek megnevezésére szolgált, majd magát az épületet, az udvarházat kezdték így nevezni. A háromszéki kúriák jórészt a 18–19. században épültek, vagy akkor nyerték el mai alakjukat. Gyakran későreneszánsz vagy barokk stílusjegyeket viselnek, majd a későbbiek esetében megjelenik a klasszicista, empire forma- és díszítésvilág. A klasszicista stílusban épült kúriák nagy csoportja látható például Csernátonban. A kúriák történetében fontos momentumnak tekinthető az 1802-es földrengés, amely nagy károkat okozott, így számos épület esetében került sor felújításra, átépítésre az ezt követő időszakban” – írja róluk Rusz-Ajtony Eszter építész.
Azok, amelyeket tulajdonosaik, használóik jobban megőriztek eredeti állapotában, magas belterű, boltíves szobáikkal, díszített gerendázatú termeikkel, egy-egy régi, megmaradt csempekályhával vagy akár falfestménnyel fontos építészeti és történelmi értéket képviselnek a helyi közösségekben. Sokuk a kultúra szolgálatában áll: például az egyik leghíresebb ilyen épületben, a csernátoni Damokos Gyula-kúriában a Haszmann Pál Múzeum működik (lásd korábbi cikkünket a legszemrevalóbb múzeumokról), ugyancsak Csernátonban az egykori Farkas-Konnáth kúriában iskola kapott helyet.
Más épületekben, például a dálnoki Gaál-kúriában vagy a maksai (eresztevényi) Benke-kúriában panzió, vendégház működik. Dálnok a Brassó-Kézdivásárhely országútról közelíthető meg, Maksa és Csernáton között félúton kell letérni. A Gaál-kúria egy 30 hektáros területen fekszik, réttel, erdővel körülvéve; a birtokon jelenleg vendégházak működnek, látogatható. A faluban több, családi tulajdonú kúria is maradt.
Maksára érve, Brassó felől utazva jobb oldalon már messziről megláthatjuk a Benke-kúriát. A 19. századi, klasszicista stílusban épült kúria és melléképületei szállodaként működnek.
Bikfalván egyedi módon 36 ilyen épület is megtalálható. A kis falut a Brassó-Kézdivásárhely közti országúton lehet megközelíteni. Uzonban kell letérni, és Sepsiszentgyörgytől 19 km-re délkeletre, a Bodzai-hegyek lábánál feltárul előttünk Háromszék egyik gyöngyszeme.
Bikfalva jelentős épített örökségét évtizedek óta tudatosan igyekszik megmenteni a teljes leromlástól a helyi (vagy helyivé vált, tipikusan városról vagy akár külföldről odaköltözött) elit. Nagyon sok régi kúria talált így új gazdára és került felújításra, például a Kóréh–Dénes-kúria, a Komán-kúria vagy a Török-kúria. Vannak, amelyek leszármazottak vagy örökösök birtokában maradtak, például a Zsigmond-kúria, a Zátyi-kúria. Általában családi háznak használják ezeket, de olyan is van, amelyben panzió működik. A Kóréh-Dénes-kúria is családi ház, ugyanakkor az Erdélyi Művészet és Örökség Egyesület székhelye, és előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Kézdivásárhely szomszédságában is számos látogatható kúriát találunk. A szentkatolnai óvoda épülete az egykori Kühnle-kúria, amely köztulajdonban van, de a településen található a Sinkovits-kúria is, amelyet Rákóczi György fejedelemsége alatt zabolai Basa Tamás építtette 1640-ben. A második világháború után termelőszövetkezeti központként működött, ma már ismét magántulajdonban van. Az épület felújítási munkálatai során előkerült mennyezetfestése neoreneszánsz stílusú.
A gelencei Jancsó-kúria a 18. század második felében épült, és bár magántulajdonban van, előzetes bejelentkezéssel megtekinthető. Az altorjai Apor-kúria a legrégebbi fennmaradt udvarházak közé tartozik, 17. századi építésű. Értékes kőfaragványok, feliratok, címerek, falfestmények, stukkódíszek rejlenek a kastélynak is beillő udvarház ódon falai mögött, amelyet a diktatúra idején ugyancsak elkoboztak és termelőszövetkezeti célokra használtak, ám a kilencvenes években visszakerült az Apor család tulajdonába.
