A múzeumok időutazást tesznek lehetővé a múltba, új kontextusba helyezve láttatnak velünk tárgyi emlékeket, rég elmúlt időket és embereket. De mindezen túl, lényegét tekintve a múzeum egyfajta látásmódot jelent: a látogató egy olyan szemüveget kap átvitt értelemben egy ilyen intézménybe belépve, amelyen keresztül a kiállított tárgyak műalkotásként, műtárgyként szemlélhetők.
Svetlana Alpers amerikai művészettörténész, író és kritikus, akit a vizuális kultúra fogalma „ősanyjának” tekintenek, amellett érvelt, hogy a vizualitásnak elsődleges szerepe van abban, ahogyan a világot értelmezzük. Ha nem látunk jól, vagy nem nézünk arra, amerre fontos lenne, torzulhat a világról alkotott képünk is. A műtárgyak olyan rejtvények, amelyeknek dekódolásával közelebb kerülünk a világunk történetiségének megismeréséhez is. Műtárgy lehet nemcsak egy szobor vagy festmény, hanem egy gazdag történetiséget hordozó, egykori használati tárgy is, amely a múzeumba kerülve új minőséget kap. Ahhoz, hogy ezt az új minőséget megláthassuk, be kell lépnünk a múzeum terébe, és fel kell fedeznünk annak titkait.
Erdélyben számos, impozáns gyűjteménnyel rendelkező múzeumunk van, amelyek a régió tárgyi emlékeinek gyűjtésével és kezelésével járulnak hozzá ahhoz, hogy a kulturális örökség ne csak fennmaradjon, hanem élő, szerves kapcsolódási pontként kössön össze különböző korokat és generációkat. Következzen három olyan múzeum, amely nemcsak a lokális kultúrát mutatja meg a nézelődő turistáknak, hanem kinyitja a világot mindazoknak, akik átlépik kapuit!
Incze László Céhtörténeti Múzeum, Kézdivásárhely
A múzeum fő célja, ahogy a neve is mutatja, a helyi kézművesség bemutatása. A kézművesek céhekbe tömörültek, amely nemcsak gazdasági, hanem identitásképző erejű szövetséget jelentett. A céhtörténeti kiállítás szobái tele vannak címerekkel, zászlókkal, büszkén őrzött kiváltságlevelekkel, céhládákkal, és természetesen az adott mesterségre jellemző szerszámokkal, alapanyagokkal, valamint pontos leírásokkal arról, hogyan használták ezeket.
Háromszéken erősen él az 1848-49-es szabadságharc emléke, ennek megfelelően ebben a múzeumban is találunk számos ehhez kapcsolódó tárlatot, műtárgyat. Gábor Áron a közeli Bereckből származik, nevét a városban szakközépiskola is viseli, és nyilván a kézdivásárhelyi múzeumban is méltó emléket állítottak az ágyúöntőnek, valamint társának, Turóczi Mózes rézművesnek, aki a város szülötte volt. Gábor Áron útmutatása alapján az ő műhelyében készült mintegy 70 ágyú a székely önvédelmi harchoz.
A kézdivásárhelyi múzeum egyik legnépszerűbb állandó tárlata a babaméretű népviseleti gyűjtemény: a Zsuzsi és Andris babák az erdélyi hagyományos tájegységek viseleteit mutatják be. A múzeum az udvartereiről híres város főterén, az egykori Tanácsházban működik. Alapítója és egykori igazgatója, Incze László történelemtanár nevét 2012-ben vette fel.
A legszemrevalóbb: Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
Kovászna megyében található Székelyföld legrégebbi múzeuma, a Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön, amelyet 1875-ben alapítottak. Impozáns, jellegzetes épületét Kós Károly tervezte, és már önmagában egy műalkotás. A 110 éves épület egyébként teljeskörű felújítás alatt áll, várhatóan 2023 őszén nyílik meg ismét a látogatók előtt, az intézmény programjai addig is a belváros legpatinásabb épületében, a Lábasházban kapnak helyet.
Bár a gazdag gyűjtemény legértékesebb része – 14. századi oklevelek, címeres levelek, a széki és egyházi levéltárak régi anyaga, kódexek, könyvritkaságok, régi nyomtatványok, irodalomtörténeti relikviák – a második világháborúval kapcsolatos eseményekben megsemmisültek, még számos értékes műtárgyuk maradt fenn, az egyik legértékesebb az Apor-kódex. A múzeum ad helyet az 1848-49-es szabadságharc hőse, Gábor Áron által öntött utolsó ágyúnak is. Ősszel egyébként egy Gábor Áron-kiállítással nyitják újra a múzeum főépületét.
Haszmann Pál Múzeum, Csernáton
A csernátoni falumúzeumot is alapítójáról, Haszmann Pálról nevezték el. A múzeum a Damokos Gyula-féle kúriában és annak parkjában kapott helyet. A kertjébe „áttelepített” jellegzetes, régi házak, székelykapuk, vízimalom, a népi építészeti örökség egy-egy jellegzetes típusa adja a skanzen jelleget. A házakat korabeli bútorzattal, tárgyi emlékanyaggal, eszközökkel rendezték be. A múzeumkertben kopjafák, keresztek, sírkövek, faragott és feliratos mennyezettartó gerendák, kőemlékek is megtekinthetők.
Ami viszont teljesen egyedivé teszi ezt a kis múzeumot, az a régi mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítás, amely Háromszék gazdálkodásának múltját, tárgyi és szellemi anyagát hivatott bemutatni. Korabeli gőzgépeket, cséplőgarnitúrákat, traktorokat, motorikus erőgépeket, talajművelő gépeket, valamint jó néhány egyedi mezőgazdasági szerszámot csodálhatunk meg, és évente egyszer, a Csernátoni Burrogtató nevű, általában ősz elején szervezett eseményen ezek a régi gépek avatott technikusoknak köszönhetően életre is kelnek!
A múzeumban egyébként rendszeresen tartanak képzéseket, táborokat, népfőiskola is működik itt, ahol fafaragást, bútorfestést lehet tanulni. Bármikor arra járhatsz, avatott szemek tesznek képbe a látottak kapcsán! A múzeum vezetését továbbra is missziójának tekintő, kiterjedt Haszmann család szívesen vezeti körbe a látogatót, és ad információkat egy-egy tárgy, kiállítás, emlék történetét felelevenítve.
Nézz körül és lásd meg a hasonló csodákat! Ha pedig ez nehezedre esik, a hiba lehet, hogy a látásjavító készülékben van. A Lénárt Optika kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és kovásznai boltjaiban lehetőséged nyílik a kirándulás közben eltört szemüveg, elveszített kontaktlencse pótlására vagy szuperdivatos napszemüveg beszerzésére, hogy valóban felhőtlenül élvezhesd a kikapcsolódást! Várunk szeretettel!
