Ha csodát látni akarsz, nézz messzire, a végtelenbe: az univerzum távoli fénypontjait fürkészve a tágasság és szabadság felszabadító érzése önt el.
A csillagok évezredek óta bűvöletbe ejtik az emberiséget: számos mitológiai történet, mese, legenda kapcsolódik hozzájuk, elég csak az állatövi csillagképek görög elnevezéseire vagy a hun legendák Csillagösvényére gondolnunk.
Felnézett az ember az éjszakai égboltra, és apró fénypontok milliárdjai ragyogtak rá: ez a mesés látvány mindig is elbűvölt bennünket, később pedig arra is rájöttünk, hogy a csillagok segítségével tájékozódni is lehet. Az optika fejlődésével az üvegből csiszolt lencsék új dimenziókat nyitottak látásunk előtt: mindent közelebb hoztak hozzánk, így a csillagokat is.
A 16-17. században már elkészültek az első távcsövek, amelyekkel elsőként bizonyítottan Galileo Galilei fürkészte a csillagokat és írta le megfigyeléseit. Nem elégedett meg a kisebb nagyítást lehetővé tévő korabeli távcsövekkel, hanem megépítette a saját teleszkópját, amely már hatvanszoros nagyítást ért el. Ezzel fedezte fel a Jupiter négy holdját, a Vénusz fázisváltozásait és a Hold hegyeit.
Persze a csillagászat fejlődésének kezdetén egy-egy teleszkóp ritkaságnak számított: az emberek továbbra is szabad szemmel bámulták a távoli égitesteket, amelyekről még akkoriban csak a tudósoknak voltak pontosabb fogalmaik. A nép továbbra is egy mesés, távoli és idegen világot álmodott a csillagok közé.
Régen, a mesterséges fényforrások kora előtt az emberek gyakorlatilag tiszta időben bárhol megfigyelhették a csillagos eget. Nagyon sok mese, népdal őrzi vonzódásunkat a csillagok iránt. A népnyelv valamennyi égitest szinonimájaként használta a csillag szót (jó példa erre a szabad szemmel is megfigyelhető Vénusz bolygó, amelyet Esthajnalcsillagnak neveznek). A meteorokat, aszteroidákat pedig hullócsillagnak nevezzük még ma is, pedig már jól tudjuk, hogy nem csillagokról van szó, hanem űrben keringő kisebb kövekről, amelyek a Föld légkörébe kerülve és lefele zuhanva a nagy sebesség miatti súrlódástól felizzanak.
A csillagok valójában olyan égitestek, amelyek nukleáris energiát termelnek, így saját fénnyel rendelkeznek, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk (napjuk) fényét verik vissza. Mivel manapság a legtöbb lakott településen, immár nagyobb falvakban és a kisvárosokban is nagy mértékű a fényszennyezés, azaz a mesterséges fények okozta visszaverődés, amely elhomályosítja előttünk a tiszta égboltot, a legjobb csillagnéző helyek a lakott településektől távol, a természetben találhatóak meg.
Nézzük, melyek lehetnek a legjobb csillagnéző helyek Erdélyben! Amatőr csillagászok szerint a Radnai-havasok fennsíkjairól lehet a legjobban megfigyelni az égboltot, de jó helyszín az Erdélyi-szigethegység, Verespatak környéke is, vagy a Máramarosi-havasok. Mindenképp érdemes egy hegycsúcsot, kilátót vagy legalább dombot választani, ahová sátorral érkezünk, felkészülve az éjszakai csillagnézésre. Előtte mindenképp nézzük meg a várható időjárást, mert főleg a hegyekben a levegő gyakran párás, ködös, és emiatt elmaradhat a várva várt csillagnézés!
Kovászna megyében is számos remek csillagnéző helyszín akad. Érdemes például a megye legmagasabban fekvő települését, Kommandót választani bázisul. Kovászna várostól 13 km-re délkeletre, Kézdivásárhelytől 32 km-re, a Háromszéki-havasokban fekszik, egy magas fennsíkon, 1017 m-es tengerszint feletti magasságban. Mivel egy pici faluról van szó, már akár egy kertből is felejthetetlen látványt nyújt a csillagos nyári égbolt! Másik tippünk a Kézdivásárhelytől 11 km-re északkeletre fekvő kis falu, Kézdialmás határában lévő 800 méteres kopasz hegycsúcs, az Avas-tető. A faluból gyalog is könnyedén megközelíthető, a turista kényelmét kis fedett pihenőhelyek szolgálják.
Ha csillagnézést tervezünk nyáron Erdélyben, ne egyedül, hanem nagyobb társasággal menjünk. Lehetőleg legyen nálunk egy erősebb fényű zseblámpa, innivaló, egy pokróc, és nem árt, ha medveriasztó sprayt és/vagy ultrahangos riasztót is viszünk juhászkutyák vagy vadállatok elriasztása céljából. A kullancs és szúnyog elleni sprayt se hagyjuk otthon. Ennivalót inkább ne tartsunk magunknál, vagy ha van, azt hagyjuk a gépkocsiban jól záródó műanyag zacskóban! Kerüljük a bokros helyeket, inkább egy, az Avas-tetőhöz hasonlóan kopárabb részen állítsuk fel a csillagnéző bázist. Kisebb távcsővel vagy kukkerral a Hold megfigyelése is nagy élmény lehet, de szabad szemmel belefeledkezni a csillagos égboltba semmivel sem összehasonlítható.
Nézz körül és lásd meg a hasonló csodákat! Ha pedig ez nehezedre esik, a hiba lehet, hogy a látásjavító készülékben van. A Lénárt Optika kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és kovásznai boltjaiban lehetőséged nyílik a kirándulás közben eltört szemüveg, elveszített kontaktlencse pótlására, hogy valóban felhőtlenül élvezhesd a kirándulást!
